Szövegértés - 8. évfolyam (2014)

Az alábbi szöveg a pénz kialakulásáról szól. Olvasd el, és válaszolj a kérdésekre!

A pénz kialakulása

  1. Az első pénzt 700 esztendővel Krisztus születése előtt a görögök verték ezüstből. Azelőtt a pénzt nem ismerték, hanem cserekereskedést űztek. Ez úgy történt, hogy aki valamit vásárolni akart, nem pénzt adott érte, mint ma, hanem olyasvalamit, amiből neki sok volt, de az eladónak kevés. Ha tehát valaki gabonáért juhot akart cserélni, keresnie kellett egy olyan embert, akinek juha volt, és gabonát akart érte. A 20. század elején az ilyen cserekereskedések az óceáni szigetországok és Afrika népeinél is divatban voltak még. Az európai ember vitt nekik mindenféle értéktelen csecsebecsét, például tükröt, és kapott értük elefántcsontot, vadbőrt és sok mást, ami azon a vidéken bőven található.

  2. A régi perzsák, görögök és rómaiak a pénz helyett a szarvasmarhát használták, minden áruért marhát adtak cserébe. Más népeknél juh, ló, gabona, kagylók, réz- és vasszerszámok helyettesítették a mai pénzt. Azok a népek, amelyek jórészt vadászatból éltek, mint az oroszok, lappok és az ősmagyarok a honfoglalás előtt, vadbőrökkel fizettek. Az ősmagyaroknál az eljegyzések alkalmával a leány apja a vőlegénynek megmutatta vagyonát, a menyét-, nyest- és rókaprémeket, és azok közül adott neki jegyajándékot. A magyar nyelvben még 300 évvel ezelőtt is a „marha” szóval jelölték a vagyont.

  3. A cserekereskedésnek azonban sokszor nagy hátrányai voltak. A marhának az értéke a jó vagy rossz esztendő szerint nagyon ingadozott, tehát a kereskedőt nagy veszteségek érhették, de a vevők sem tudtak az ingadozó érték alapján eligazodni, rendesen számítani. Ha a marha időközben elpusztult, az is kár volt. Nehezen lehetett egyik helyről a másikra elszállítani, végül pedig nem lehetett apróra váltani.

  4. A népeknek tehát alkalmasabb eszközre volt szükségük. Olyanra, amelynek az értéke kevésbé ingadozik, tartós és könnyen szállítható, minden hol elfogadják, nem romlik, és amellett, hogy nem sok helyet foglal, értékes. Ilyenek a fémek, az arany, ezüst, réz, nikkel, bronz. Rudakat öntöttek különböző fémekből, és ezekkel vásároltak. De ez sem volt még elég célszerű, mert a rudakat mindig le kellett mérni, hogy megbecsülhessék, mennyit ér. Ezért később meghatározott súlyú rudakat, karikákat, golyókat öntöttek, és bélyeget nyomtak rá, amely a súlyát és az értékét mutatta. Innen már csak egy lépés kellett a mai pénzhez, mert amikor a rudakat kisebb értékű lapokra felaprózták, megszületett a pénz újszerű formája.

  5. De maga az állam sem vette sok hasznát a természetben való adózásnak. A beszolgáltatott terményekkel sehogy sem tudott boldogulni, a pénz teljes hiányában azokat saját javára kellően alig tudta értékesíteni, szükségleteit pedig nem tudta kellőképpen kielégíteni. Így történhetett, hogy legelőször a királyok, az ország urai vették észre a pénz szükségességét, így a legdrágább fémből, az ezüstből, utóbb az aranyból pénzt verettek.

  6. A régi cserekereskedés, a termények kicserélése tehát lassanként átalakult: az áru kicserélése helyett az árunak pénzért való megvétele lett a mástól való áruszerzés módja.

  7. A pénzt már kezdetben is veréssel vagy öntéssel készítették. A régi rómaiak öntötték, de később ők is a célszerűbb veréshez fordultak. A pénzverés első korában, amikor a darabokat még valóságos kalapácsveréssel készítették, a pénz többnyire idomtalan és egyenetlenül vastag volt; szélének nem volt szabályos kör alakja. A legrégibb pénz golyó vagy hasonló alakú volt, később vastag, tojásdad formát kapott, külsején bizonyos értékjelzéssel és díszítő rajzzal. A perzsák lapos arany- és ezüstpénzéből lett idővel a lapos, kör alakú pénz, amely manapság is általános használatban van. Hajdanán szögletes pénzdarabokat is vertek. Tojásdad alakú magyar pénz volt a Szent György tallér, amely 1661 és 1753 között készült.

  8. Legelső kör alakú pénzünk IV. Béla király idejéből való (13. század). Károly Róbert az uralkodása alatt (1308–1342) a pénzbeváltást és a pénzverést szabályozni akarta, és elrendelte, hogy nyilvános mérleghivatalt állítsanak fel minden szabad királyi városban. Ezekből lettek később a kamarák, ahol a kereskedők és üzletemberek új pénzre válthatták a forgalomból kitiltott pénznemeket. Károly Róbert veretett hazánkban legelőször aranypénzeket, a florenci aranyak alakjára. Ezeket az aranyakat az olasz Florence (mai Firenze) város nevéről nevezték el. Így lett a magyar aranypénz neve is forint. Körmöcbánya híre azért emelkedett, mert az onnan kikerült arany- és ezüstpénz már az európai forgalomban is híressé vált, és a magyar király példáját követve az aranypénzt majdnem minden európai uralkodó bevezette.

  9. Ahogyan külföldön is, a magyar királyság első három századában csak lapos pénzt, azaz lemezpénzt vertek, mégpedig olyan lágy fémkeverékből, amely hamar elkopott. Ezért a király évente új pénzt hozott forgalomba, a régit pedig forgalmon kívül helyezte úgy, hogy a régi pénzt be kellett cserélni. Mivel a régi pénzt súly szerint cserélték be, a királyok ezen a pénzváltáson is nyertek. Így aztán már III. Béla király idejében a pénzváltás a kincstárnak olyan jövedelmet hozott, hogy ez tette ki a király készpénzjövedelmének majdnem harmadát.


1. feladat

Mi lehet az oka annak, hogy a fémpénz több évszázados használata ellenére még a 20. században is voltak olyan népcsoportok, amelyekkel az európaiak cserekereskedelmet folytattak?

Válaszd ki a helyes válasz betűjelét! 

A  Elértéktelenedett a pénzük.

B Más pénznemet használtak, mint az európaiak.

C Nem ismerték a pénzt.

D Nem tudtak számolni.


2. feladat

A szöveg több pénzhelyettesítő eszközt is említ. Sorolj fel közülük HÁRMAT!


3. feladat

Hasonlítsd össze az árucserét a pénzzel történő fizetés korai történetével! Írj egy-egy példát arra, hogy melyik milyen hátránnyal járt!

Az árucserén alapuló fizetés hátránya:

A pénzzel történő fizetés hátránya:


4. feladat

Mi volt a bélyegzés szerepe az elkészült fémrudakon? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét! 

A Díszítőelemként funkcionált.

B A tulajdonjog igazolása.

C Az anyag minőségének feltüntetése.

D Az érték és a súly rögzítése.


5. feladat

Kinek okozhatott veszteséget a cserekereskedelem? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét! 

A Kizárólag az államnak.

B Kizárólag a kereskedőknek.

C Az államnak és a kereskedőknek.

D Az államnak, a kereskedőknek és a vásárlóknak is.


6. feladat

Melyik IGAZ, illetve melyik HAMIS az alábbi állítások közül?

Az első pénzek egy része golyóhoz hasonlított. 

igaz

hamis

A pénzverés kezdetén kalapáccsal készítették a fémpénzt. 

igaz

hamis

A magyar aranyforintot IV. Béla vezette be. 

igaz

hamis


7. feladat

Mi a 3. szövegrész elsődleges célja? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét! 

A Bemutatni a cserekereskedelem hátulütőit.

B Összefoglalni a cserekereskedelem lényegét.

C Információt nyújtani a szarvasmarhatartásról.

D Tájékoztatni a szarvasmarhák pusztulásának okairól.


8. feladat

Az 5. szövegrészben az állam bevételeiről olvashatsz. Melyik szövegrész folytatja ezt a témát? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét! 

A 6. szövegrész

B 7. szövegrész

C 8. szövegrész

D 9. szövegrész


9. feladat

Kiktől ered a mai fémpénzek kör alakja?


10. feladat

Az alábbi válaszlehetőségek közül melyik jellemzi leginkább a szöveg stílusát, megfogalmazását? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét! 

A hivatalos

B ismeretterjesztő

C szépirodalmi

D tudományos


11. feladat

Kinga szerint a pénz kialakulása témamegjelölés alapján a szövegből hiányzik még egy fontos bekezdés. Az alábbiak közül melyikkel lehetne kiegészíteni a szöveget? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét! 

A A fémpénzek mai előállítása

B A kamarák működésének szabályozása

C A királyok vagyonszerzése

D A papírpénzek megjelenése


12. feladat

Egészítsd ki a következő mondatot egy szóval úgy, hogy az megfeleljen a 9. szövegrész tartalmának!

A régi pénz elkopott részének az értéke pénzváltáskor a kincstár … volt.


Peti osztálya hajókirándulást tervez, és az alábbi ajánlatokat is fontolóra veszik. Olvasd el a szöveget, és válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre!


13. feladat

Mi a neve annak a cégnek, amelynek a hajózási ajánlatát megismerhetjük?


14. feladat

Melyik az a KÉT feltétel, amely mindegyik ajánlat igénybevételéhez szükséges?

1. feltétel:

2. feltétel:


15. feladat

A szöveg szerint merre tudja folytatni a kirándulást Peti osztálya Fonyódról? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét! 

A Keszthelyre és Badacsonyba

B Keszthelyre és Siófokra

C Keszthelyre és Szigligetre

D Keszthelyre és Tihanyba


16. feladat

Mi a közös a 3. és a 4. szövegrész tartalmában? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét! 

A Mindkét hajó ugyanabból a kikötőből indul.

B Mindkét ajánlat ugyanannyiba kerül fejenként.

C Mindkét ajánlat tartalmaz programjavaslatokat.

D Mindkét ajánlat különhajóval vehető igénybe.


17. feladat

Milyen HÁROM azonosságot fedezel fel a szigligeti és a keszthelyi kirándulások között?

1. …

2. …

3. …


18. feladat

Jelöld be a térképen nyíllal, hogy a menetrend H12-es járata honnan hová tart!


19. feladat

Melyik IGAZ, illetve melyik HAMIS az alábbi állítások közül?

A menetrend április 7-től október 7-ig érvényes. 

igaz

hamis

A jelzésű járatok csak hétvégén közlekednek. 

igaz

hamis

A H3-as hajójárat végállomása Tihany. 

igaz

hamis


20. feladat

Az alábbi újságok közül melyikben jelenhetne meg ez a szöveg? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét! 

A Élet és Irodalom

B Hírszerző

C Nemzeti Sport

D Turista Magazin


21. feladat

Petiék találtak egy ajánlatot, amelyet iskolájuk április 9-i közös kirándulásán szívesen igénybe vennének. Melyik ajánlat lehet ez? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét! 

A 1. ajánlat

B 2. ajánlat

C 5. ajánlat

D 6. ajánlat


22. feladat

Az osztály úgy döntött, hogy Siófokra mennek kirándulni, és ott vesznek részt egy hajókiránduláson. Kata az egyórás sétahajózás mellett érvel, Judit a tihanyi kirándulást támogatja. Állj ki valamelyikük véleménye mellett, és döntésedet támaszd alá a szöveg alapján!


Olvasd el Karinthy Frigyes Zöld barackok című novelláját, és válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre!

Zöld barackok

1.   Egy nagy barackfán tavasszal, mikor melegen és barátságosan kezdett sütni a nap, kinyitották szemüket a picike, zöld barackok, és kíváncsian körülnéztek.

– De jó meleg van – mondta az egyik barack, akit Gábor baracknak hívtak. – Mitől van olyan jó meleg?

– Attól a nagy sárgától – mondta Pista barack, aki barackmag korában esztétikai tanulmányokkal is foglalkozott. – Attól a nagy sárgától ottan, szembe velünk, a kék égen.

– És mi az a nagy sárga? – kérdezte naivan Gábor barack.

– Mi lenne? – mondta fölényesen Pista barack. – Az is egy barack, olyan, mint mi, csakhogy valamivel nagyobb, és egyedül van, egyedül lóg valami nagy fáról, amit innen nem látni.

– És mi is leszünk ilyen szép sárgák? – kérdezte kíváncsian Gábor barack.

– Hogyne! – mondta fölénnyel Pista barack. – Ha sokáig tart ez a jó meleg, akkor mi is ilyen szép sárgák leszünk.

2.   A jó meleg csakugyan tartós volt, és a zöld barackok kezdtek szépen sárgulni. Különösen az egyik, akit Sándornak hívtak, és aki a legszélén ült a fának, és a legtöbb napfény érte.

– Ez a Sándor gyönyörűen fejlődik – mondta egy napon Pista barack, aki szerette figyelni a barack-testvérek gyarapodását. Azóta nagy tekintélye volt Sándornak a barackok között.

– Meglátjátok – mondta Pista –, ebből lesz a mi Lajosunk.

(Tudniillik, a nagy, sárga barackot, ami az égen lógott, és ami olyan jó meleg volt, Lajosnak nevezték el.)

3.   – Már most van olyan sárga – mondta később. – Hová fog fejlődni ez a fiú, szinte beláthatatlan.

Sándor valóban egyre sárgább lett.

– Valamivel kisebb, mint Lajos – mondta Pista –, de ez csak optikai csalódás. Tudniillik Lajos messzebb van, és minél messzebb van valami, annál nagyobbnak látjuk mi.

Ez ugyan nem egészen így van, de hát egy baracktól az is szép, ha egyáltalában tud ilyen nehéz latin szavakat, mint: optikai csalódás.

4.   – És miért ne? – fűzte tovább gondolatait Pista barack. – Tegyük fel, hogy Lajos valami egészen rendkívüli lény a barackok között, mivel úgy látszik, hogy mindannyian tőle tanulnak sárgulni, még ez a Sándor is, aki pedig kivételes tehetség. Wilde Oszkár1 egy helyen nagyon szellemesen megjegyzi, hogy nem a művész tanul a természettől, hanem a természet tanul a művésztől.

Ezt ugyan nem egészen így mondta Wilde Oszkár, de hát nem elég-e egy fiatal, zöld baracktól, hogy egyáltalán olvassa a nagyobb külföldi írók műveit?

5.   – Azt lehet mondani – fejtegette néhány hét múlva Pista barack –, hogy a mi Sándorunk nemcsak hogy van olyan sárga, mint az agyoncsodált, agyonistenített Lajos, hanem talán még sárgább.

A barackok helyeslően zúgtak, Sándor, az ünnepelt sárga, szenvelgően legyintett, és keserűen megjegyezte, hogy ehhez két hónap kellett a többieknek. Ő ezt már korábban tudta saját magáról. De hát nálunk nem értik meg a barackot, mert nincsen igazi kultúra.

– Úgy van, sárgább – kiabáltak most már mindannyian.

– És tulajdonképpen kicsoda az a Lajos? Valamikor, igaz, elég sárga volt, és zöld korában, amikor még nem volt ítélőképessége, a mi Sándorunk is tőle tanult – állítólag – sárgulni. De most kiderült, hogy Lajos fejlődésképtelen, már nem tud újat nyújtani. Ő mindig ilyen sárga volt, nem fejlődött, nem változott semmit, míg íme, a mi Sándorunk egyre színesebb lesz, egyre duzzadóbb, piros és barna színekben pompázik.

6.   – Kétségtelen – mondta ki végre a szentenciát Pista barack –, kétségtelen, hogy a mi Sándorunk az igazi, az új, a tökéletesebb barack, az ultrabarack; mondhatnám a barackabb barack. Lajos kora és a fejlődésképtelen romantikáé lejárt, le kell lökni Lajost onnan, és Sándort kell a helyébe ültetni. Látjátok – ujjongott fel hirtelen –, Lajos maga is megérezte, hogy igazunk van – odanézzetek! Magától lehullott a fájáról! Mindnyájan odanéztek. Esteledett, és a Nap, mely melegíti és érleli a barackokat, e percben csakugyan fáradtan bukott a láthatár mögé.

1 Ír költő, író, drámaíró, 1854–1900


23. feladat

Húzz alá a szövegből KÉT olyan mondatot, amelyek bizonyítják, hogy Pista barack véleménye nagymértékben befolyásolja a közösség véleményét!


24. feladat

Milyen különbséget látott Pista barack az 1. szövegrészben saját maguk és a nagy, sárga barack között? KETTŐT említs!


25. feladat

Az alábbi tulajdonságok közül melyik jellemző Gábor barackra? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét! 

A erőszakos

B hiszékeny

C kishitű

D művelt


26. feladat

Fogalmazd meg, hogy melyik tulajdonságával tűnt ki a többiek közül Sándor barack!


27. feladat

A szöveg elbeszélője kétszer is fűz megjegyzést Pista barack megnyilvánulásaihoz. Az egyik megjegyzés a 3. szövegrész, a másik a 4. szövegrész zárómondata. Fogalmazd meg röviden, mi a közös ezeknek az elbeszélői megjegyzéseknek a tartalmában, hangvételében!


28. feladat

Az 5. szövegrészben Pista barack Sándorról szól. Milyen Pista barack hangvétele ebben a bekezdésben? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét! 

A gúnyos

B hivatalos

C semleges

D ünnepélyes


29. feladat

ELSŐSORBAN mivel vádolja Pista barack Lajost? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét! 

A Azzal, hogy túl messze van.

B Azzal, hogy képtelen a fejlődésre.

C Azzal, hogy túl nagy.

D Azzal, hogy nincs ítélőképessége.


30. feladat

Melyik alábbi szóval lehet helyettesíteni a 6. szövegrész „szentencia” kifejezését? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét! 

A felhívás

B figyelmeztetés

C következtetés

D utasítás


31. feladat

Micsoda valójában Lajos?


32. feladat

Az alábbi állítások közül melyik jellemzi Pista barack magatartását? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét! 

A A szöveg egészében igyekszik a háttérben maradni, nem törekszik előtérbe kerülni.

B A szöveg elején visszafogottabb, a közepén felbátorodik, a végén ismét visszafogottabb.

C A szöveg elején visszafogottabb, majd fokozatosan felbátorodik, a végén már szinte erőszakos.

D A szöveg nagy részében visszafogottabb, a végén hirtelen, minden előzmény nélkül felbátorodik.


33. feladat

Számozással állítsd sorrendbe a történet eseményeit! A legkorábbit 1-essel jelöld! 

. Gábor barack kérdezősködni kezd.

. Lemegy a nap.

. Pista barack becsmérlően szól Lajosról.

. Pista barack Wilde Oszkárt idézi.


Az alábbiakban David Attenborough Az élő bolygó című könyvéből közlünk részletet, amely a korallzátonyok élővilágát mutatja be. Olvasd el a szöveget, és válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre!

Élet a korallzátonyon

A szárazföldön rengeteg különféle környezet van, amelyek mindegyikének megvan a maga speciálisan alkalmazkodó állat- és növényközössége. Ugyanez a helyzet a tengereken is, és meglepő, hogy a kettő között sok párhuzamra bukkanhatunk. A szárazföld azon része, ahol az élet a legváltozatosabban és legsűrűbben burjánzik, a trópusi erdő, amelynek a tengeren a korallzátony a megfelelője. A korallok változatos ligetei, amelyek törzsei és ágai hol fölfelé, a fény irányába nyúlnak, hol pedig oldalra nyúlva fogják fel a napfényt, úgy viselkednek, mint az őserdő növényei.

A zátonyt felépítő korallok természetesen állatok, testük nagyszámú, apró, sárgásbarna szemcsét tartalmaz, melyek nem mások, mint növények, apró algák. A korallpolipocskák belsejében ezek az algák a gazdaállat bomlástermékeit dolgozzák fel, a foszfátokat és nitrátokat fehérjékké alakítják, és szén-dioxidból a Nap nélkülözhetetlen segítségével szénhidrátokat állítanak elő. Ez az utóbbi folyamat a fotoszintézis, amelynek folyamán az algák oxigént bocsátanak ki, márpedig a polipoknak pontosan erre van szükségük a lélegzéshez. Ez az elrendezés tehát mindkét szervezetnek nagyszerűen megfelel. A polipokban élő algák mellett sok más alga él független életet a koralltelep halott részein. Egy darabka korall élőlényeit vizsgálva megállapítható, hogy az ott élő szervezetek háromnegyed része növény.

A korallzátony alapvető anyaga a mészkő, amelynek nyersanyagát a korallok és az algák egyaránt buzgón kivonják a tengervízből. A korallpolipok a mészkő fő előállítói; soha nem szüntetik be a mészkiválasztást. Amikor már mindegyikük megépítette a maga kis oltalmazó kamrácskáját, akkor újabb polipocskák segítségével tovább sarjadzik. Az új egyed szintén elkezdi saját építkezését elődje tetején, amely így betemetődik és elhal. A korall telep épülése közben többszörösen elágazik, a telepet létrehozó élőlények tehát csak egy vékony élő burkolatot alkotnak az egymásra rétegeződő üres mészkőkamrácskák tetején. Az építmény elhagyott része azonban tovább szolgálja az őt létrehozó koralltelepet, mert erős támaszt biztosít számára. Ebből a szempontból a fatörzsben lévő élettelen faanyaghoz hasonlíthatók.

A korallzátony kőbokrai és ágai között igen változatos állatok táplálkoznak vagy találnak otthonra. A papagájhalaknak a szájuk szélén éles, csőrszerű fogaik vannak, ezekkel megőrlik a csikorgó falatokat, és kiszedik belőlük a polipokat. Más halak kifinomultabb módon fosztogatják a korallokat. Az ezüstfehér, narancsszínű, csíkozott csipeszhal rászorítja száját a polip kamrájának bejáratára, és kiszívja belőle a polipot. A tengeri csillagok emésztő folyadékot állítanak elő, aztán bespriccelik a pöttöm kamrácskákba, majd kiszívják belőlük az elfolyósodott polipokat.

Más állatok búvóhelynek használják a korallzátonyt, vagy ott ütik fel tanyájukat. A kacslábú rákok és a fúrókagylók lyukakat fúrnak a mészkőbe, amelyekben a planktont szűrögetve biztonságosan élhetnek. A tengeri liliomok, a kígyókarú tengeri csillagok és a héjatlan puhatestűek állandóan ott mászkálnak a korall ágainak hálózatában. Az apró barlangokban murénák leselkednek, hogy lecsapjanak mit sem sejtő zsákmányukra. Az agancs korall ágai körül apró, világoskék korallsügérek rajai nyüzsögnek, mint holmi madár csapat. Közvetlenül a kiválasztott korallfürtjük fölött lebegve gyűjtögetik az örvénylő vízből az apró, szerves táplálékmorzsákat, de ha valami veszély fenyegeti őket, egy szempillantás alatt lebuknak a kőlevelek biztonságos menedékébe. A koralltelepek körül és között pedig, akárcsak a dzsungelbeli fák ágain élő növények, szivacsok és tengeri virágállatok, tengeri uborkák, zsákállatok és kagylók élnek tömegesen, szorosan egymás mellett.


34. feladat

Mihez hasonlítja többször is a szöveg a korallzátonyt? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét! 

A szárazföldhöz

B halott fatörzshöz

C trópusi erdőhöz

D mészkőtelephez


35. feladat

Mi a korall? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét! 

A ásvány

B állat

C állati váz

D növény


36. feladat

A korallok és az algák egymás mellett, közösen élnek a zátonyon. Krisztián szerint ez a kapcsolat elsősorban az algáknak hasznos, akik élősködnek a korallokon. Egyetértesz ezzel a kijelentéssel? Válaszodat a szöveg alapján indokold!


37. feladat

A koralltelepen sokféle állat- és növényfaj él. A szöveg szerint milyen arányban? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét! 

A A zátonyon fele-fele arányban élnek állatok és növények.

B A zátonyon túlnyomórészt állatok élnek.

C A zátonyok jellemző módon lakatlanok.

D Az itt fellelhető élőlények 75%-a növény.


38. feladat

A szöveg alapján fogalmazd meg, miért hasonlít a korallzátony egy fatörzshöz!


39. feladat

Kik a korallpolipok ellenségei? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét! 

A algák

B planktonok

C tengeri csillagok

D tengeri liliomok


40. feladat

Mi a közös a következő három állat elnevezésében: csipeszhal, zsákállat, tengeri csillag?


41. feladat

Milyen szerepeket tölt be a tenger élőlényeinek életében a korallzátony?

1. szerep:

2. szerep:


42. feladat

Zoli vázlatot készített a szövegről, de összekeveredtek a vázlatpontjai. Tedd őket helyes sorrendbe! 

. A korallpolipok ellenségei

. Hogyan épül fel egy koralltelep?

. Ahogy a földön, úgy a vízben is

. Kik élnek még itt?

. Az algák szerepe


43. feladat

Melyik IGAZ, illetve melyik HAMIS a következő állítások közül?

A csipeszhal korallpolipokkal táplálkozik. 

igaz

hamis

A korallzátonyok között kacslábú rákok és fúrókagylók is élnek. 

igaz

hamis

A héjatlan puhatestűek messzire elkerülik a korallzátonyokat. 

igaz

hamis

A murénák az ellenségeik elől bújnak el a korallzátonyok barlangjaiba. 

igaz

hamis

Szivacsok tömegesen fordulnak elő a koralltelepeken. 

igaz

hamis


44. feladat

Milyen stílusú a szöveg? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét! 

A ismeretterjesztő

B szakirodalmi

C publicisztikai

D hivatalos


Olvasd el az alábbi ismertetést az otthoni jegynyomtatásról, és válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre!

Otthon nyomtatott jegy

  1. A MÁV-START kibővítette az internetes menetjegy-vásárlási szolgáltatását az otthoni jegynyomtatás lehetőségével. Az új funkció az online jegyvásárláshoz használt e-Ticket-rendszerben a vásárlási folyamat részeként lekérhető, így a szolgáltatásra már regisztrált utasaink automatikusan választhatják menetjegyük otthoni kinyomtatását is.

  2. Az eredmények is azt mutatják, hogy a MÁV-START Zrt. legújabb kényelmi szolgáltatása egyre népszerűbb: elérte a tízezret azon internetes vásárlások száma, amelyek során otthoni nyomtatással kérték az utasok a jegyet. Az online rendszerben az indulás óta több mint kétmillió jegyet vásároltak az utasok, az otthoni nyomtatás lehetőségét jelenleg minden hetedik interneten vásárló veszi igénybe.

  3. Kevesebb mint két hónap telt el az otthoni jegynyomtatás bevezetése és a tízezredik, otthoni nyomtatást választó vásárlás között. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a bevezetéstől számított nyolc hét alatt tízezer vásárló sem a pénztárakat, sem az állomási jegykiadó automatákat nem vette igénybe a jegyvásárláshoz, elkerülve a várakozást és egyúttal csökkentve a többi utas sorban állásra fordított idejét. Az első időszak statisztikai adatai egyértelműen mutatják, hogy hétről hétre nő az interneten vásárló, de nem az állomási jegy kiadó automatáknál jegyet nyomtató utazók száma. Az online jegyértékesítés növekvő nép szerűségéhez a kényelmen túl hozzájárul, hogy elővételben, az utazás előtt akár hatvan nappal is megválthatók a jegyek.

  4. Az otthoni jegynyomtatás mindössze néhány egyszerű lépést követően megtörténhet:
    1. A regisztrációkor megadott e-mail cím és jelszó beírása után a Bejelentkezés
    nyomógombbal jelentkezzen be az e-Ticket-rendszerbe.
    2. Válassza ki úti célját és az Önt megillető kedvezményt online vasúti menetrendünkben.
    3. Jelölje be, hogy otthoni jegynyomtatást szeretne.
    4. Adja meg a számlázási címet (a vásárlásról elektronikus számlát kap).
    5. Adja meg nevét és születési dátumát.
    6. Ellenőrizze, hogy a megfelelő vonatra szól-e a jegye.
    7. A fizetés után kapott pdf-dokumentumból nyomtassa ki a menet jegyét!

  5. A jegy pdf-formátumban, A4-es méretben áll elő, és egy kétdimenziós pontkód tartalmazza az utazáshoz és jegykezeléshez szükséges információkat. Fontos tudni, hogy az otthon nyomtatott jegyek névre és vonatra szólnak, és a személyazonosságot a fedélzeten jegykezeléskor igazolni kell. A kinyomtatott jegyen szerepelnek a kiválasztott vonatok is, indulási és érkezési idővel. Vásárlásáról minden esetben elektronikus számlát kap a regisztrált számlacímére.

  6. Fontos tudnivaló, hogy a jegy csak belföldi viszonylatra és csak a kiválasztott vonatra érvényes, tehát bérlet jellegű vagy menettérti jegyek, illetve nemzetközi menetjegyek nem vásárolhatóak otthoni nyomtatással, azonban élőállat és kerékpárjegy igen.

  7. Otthon nyomtatott jegy vásárlási és felhasználási feltételei
    1. Az otthon nyomtatott menetjegy névre szóló, át nem ruházható, viszonylati menetjegy, amely csak meghatározott időpontra és meghatározott vonatra vásárolható és használható.
    2. Az otthon nyomtatott menetjegyek köre egyebekben megegyezik a kioszkból átvehető menetjegyek körével, azzal az eltéréssel, hogy bérletek otthoni nyomtatása nem lehetséges.
    3. Egy otthon nyomtatott menetjegy legfeljebb 4 vonatot, azaz 3 átszállást tartalmazhat.
    4. Otthoni jegynyomtatás menettérti utazásnál nem lehetséges.
    5. Otthoni jegynyomtatás a *-gal jelölt kedvezmények esetén választható! (Pl. *Teljes árú menetdíj).
    6. Az otthon nyomtatott jegy csak a rajta feltüntetett személyt jogosítja utazásra. Kérjük, az utas (és ne a vásárló személy) nevét és születési dátumát adja meg. Önállóan vásárolt kerékpár-, illetve élőállat-viteldíj esetében a kerékpárt vagy élő állatot szállító személy nevét és születési dátumát adja meg. Utazáa során a kedvezményre való jogosultsága mellett személyazonosságát igazolnia kell, ezért fontos, hogy nevét és születési idejét helyesen, a személyazonosító okmány szerint töltse ki.
    7. Az otthon nyomtatott menetjegy visszatérítésének feltétele az általános visszatérítési feltételeken túl az, hogy a visszatérítést az otthon nyomtatott menetjegyen feltüntetett első vonatnak az utas indulási állomásáról történő elindulását megelőző legkésőbb 1 óráig kezdeményezzék a webes felületen.

  8. Az otthon nyomtatott visszatérített jegyek 10%-kal, de legfeljebb 1000 Ft kezelési költséggel csökkentett ellenértékét a vasúti társaság a vásárlásnál használt bankkártyához tartozó bankszámlára vagy mobiltelefon-egyenlegre írja jóvá, kizárólag a visszatérítendő menetjegy érvénytartamának lejárta után, de legfeljebb a visszatérítés kezdeményezése után 28 nappal.


45. feladat

Az alábbiak közül mit kell feltétlenül magunkkal vinnünk a vonatra, ha az otthoni jegynyomtatást választottuk? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét! 

A elektronikus számla és személyazonosságot igazoló irat

B készpénz és kinyomtatott jegy

C kinyomtatott jegy és elektronikus számla

D személyazonosságot igazoló irat és kinyomtatott jegy


46. feladat

Melyik IGAZ, illetve melyik HAMIS a következő állítások közül?

Az otthon nyomtatott jegy csak a rajta feltüntetett személy utazására érvényes. 

igaz

hamis

Az otthon nyomtatott jegy egy adott útszakaszon bármely személyvonaton felhasználható. 

igaz

hamis

Az otthon nyomtatott jegy egy napon belül tetszőleges időpontban felhasználható. 

igaz

hamis

Az otthon nyomtatott jegy nem lehet menettérti. 

igaz

hamis


47. feladat

Mikor váltható vissza legkésőbb az otthoni jegynyomtatással vásárolt jegy?


48. feladat

Rakd sorrendbe az online jegyvásárlás lépéseit, ha otthoni nyomtatás lett kiválasztva! 

. fizetés

. kedvezmény kiválasztása

. nyomtatás

. személyes adatok megadása

. utazás adatainak megadása


49. feladat

Bálint vonatjegyet vesz a családi kiránduláshoz. Kinek a születési dátumát kell tudnia, ha az otthoni jegynyomtatást akarja választani? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét! 

A Senkiét, ez nem kerül rá a jegyre.

B Csak a sajátját.

C Csak a felnőttekét.

D Mindenkiét, aki utazik.


50. feladat

Otthoni jegynyomtatás esetén mennyi a vonatjegy visszatérítési díja?


51. feladat

Milyen előnyei és hátrányai vannak az otthon nyomtatott jegy vásárlásának? Sorolj fel legalább KÉT előnyt és legalább KÉT hátrányt!

Előny:

Hátrány:


52. feladat

Miben különbözik az 1. , 2. , 3. szövegrész a szöveg további részétől? Válaszodat a szöveg alapján indokold.


53. feladat

Melyik állítás fogalmazza meg legpontosabban a szöveg célját? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét! A szöveg célja… 

A a fel nem használt menetjegyek visszaváltásának segítése.

B az elmúlt hónapok jegyeladási statisztikájának összefoglalása.

C az emberek tájékoztatása egy új jegyvásárlási lehetőségről.

D a vonattal való utazás feltételeinek és szabályainak ismertetése.


54. feladat

Elsősorban kik alkotják a szöveg célközönségét? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét! 

A Akik eddig a pénztárakban vették a vonatjegyet.

B Akik eddig is otthon vásárolták a vonatjegyüket.

C Akik eddig személyautóval utaztak.

D Akik eddig távolsági busszal utaztak.


Thor Heyerdahl világhírű norvég utazó, régész, néprajzkutató, aki ősi technikával készített hajóin az ősi népek feltételezett tengeri útvonalait járta be. 1947-ben megszervezte a Kon-Tiki expedíciót: a perui Callao kikötőből öt társával útra kelve, balsafa tutajon 101 nap alatt elérte a Tuamotu-szigeteket, így bizonyítva, hogy Dél-Amerika és a polinéz szigetek között lehetséges a kapcsolat. Az expedícióról könyvet is írt, amelyből részletet közlünk. Olvasd el a szöveget, és válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre!

Tutajjal a Csendes-óceánon

Van úgy néha, hogy az ember különös helyzetbe kerül. Lassanként jut ide, a legtermészetesebbnek látszó módon, de mikor már a szokatlan élménye kellős közepén tart, egyszer csak csodálkozva kérdezi magától: Mi is történt tulajdonképpen? Ha – tegyük föl – tengerre száll valaki egy fatutajon, egy papagáj és öt, magához hasonlóan féleszű barátja társaságában, előbb-utóbb elkerülhetetlenül úgy ébred fel a tengeren, talán egy kiadósabb álom után, hogy gondolkozni kezd a helyzetén.

Egy ilyen reggelre virradva ezt jegyeztem föl harmattól nedves hajónaplómba:

„1947. május 17. Norvégia szabadságünnepe. A tenger nyugtalan, a szél jó. Ma én vagyok a soros szakács. A tutajon hét repülőhalat szedtem össze, meg egy kis polipot. Ez utóbbit a kunyhó tetején leltem, egy ismeretlen halféle pedig Torstein hálózsákjából került elő...” Itt elakadt a tollam, mert nem ment ki a fejemből az a gondolat, hogy valóban furcsa május tizenhetedike virradt ránk. Mindent tekintetbe véve, igazán különös helyen ünnepeltünk. De hát hogyan is kezdődött az egész?

Ha balra fordultam, csak a mélykék óceán végtelenbe vesző hullámzását láttam. Parttalan messzeségében veszett el a tekintetem. Ha jobbra fordultam, a tutaj árnyékos kis kunyhójának belsejébe pillanthattam, ahol egy szakállas valaki a hátán fekve, s a lába nagyujját a rozoga kis építmény tetejének bambuszlécei közé dugva Goethe műveit olvasta.

– Te Bengt! – szóltam hozzá, miközben elkergettem a zöld papagájt, mert éppen a hajónaplóra telepedett. – Megmondanád-e, hogy az ördögbe is szántuk rá magunkat erre a vállalkozásra?

A Goethe-kötet eltűnik a vörösesszőke szakálltömeg alatt.

– Hogy a manóba tudnám? Neked kell tudnod! Hiszen a te bolond ötleted volt. Bár talán nem is volt olyan bolond ötlet...

Ezzel a lábujját három léccel odább dugta, és zavartalanul olvasta tovább Goethét.

Odakinn három másik legény tevékenykedett a tutaj bambuszfedélzetén, az égetően tűző napsütésben. Félmeztelen, barnára sült, szakállas alakok voltak; hátukra csíkokat rajzolt a sós tajték, s úgy festettek, mintha egész életükben más teendőjük se lett volna, csak ide-oda hányattatni magukat a Csendes-óceán hátán, egy apró tutajon.

Erik épp most bújt be a kunyhó nyílásán, szextánsával és egy halom papirossal a kezében.

– Nyugati hosszúság 98˚46’ déli szélesség 8˚2’. Nagyot haladtunk, fiúk, tegnap óta!

Kikapta kezemből a ceruzámat, és egy kis kört rajzolt a bambuszfalon függő térképre. Parányi kört annak a már tizenkilenc szemből álló láncnak a végére, amelynek első szeme Callao kikötőjét jelzi a perui tengerparton. Herman, Knut és Torstein is bejöttek a jó hírre. Mind áhítatos figyelemmel néztük a kis karikát, amelyik azt jelezte, hogy újra 40 tengeri mérfölddel jutottunk közelebb az óceániai szigetvilághoz – utunk utolsó láncszeméhez.

– Fiúk – jelentette büszkén Herman –, nyolcszázötven mérföldnyire hagytuk már a hátunk mögött Perut.

– Nono, várj a büszkeségeddel! A legközelebbi szigetig pedig még 3500 van hátra – figyelmeztette óvatosan Knut.

– És hogy teljes pontossággal megjelöljük tartózkodási helyünket: íme, 5000 méter magasan úszunk a tengerfenék fölött s néhány ölnyire a Hold alatt – mondta Torstein.

Miután így pontosan megállapítottuk helyzetünket, én is tovább tűnődhettem. A papagájnak nem voltak gondjai: egyre csak a napló szélét csipkedte. A tenger pedig továbbra is éppolyan kerek, az ég azúrjába olvadó opálosan kék maradt, mint az előbb.


55. feladat

Összesen hány ember utazott a tutajon? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét! 

A négy

B öt

C hat

D hét


56. feladat

Ki a hajó szakácsa? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét! 

A A hajó szakácsa az elbeszélő.

B A hajó szakácsa Torstein.

C Nincs állandó szakács, folyamatosan váltják egymást.

D Nincs szakács, mindenki magának készíti az ételt.


57. feladat

Összesen hány halat talált az elbeszélő reggel?

 


58. feladat

A szöveg alapján írd le, milyen volt a Kon-Tiki!


59. feladat

Melyik IGAZ, illetve melyik HAMIS a következő állítások közül?

Az aznap rajzolt kör a térképre a huszadik volt. 

igaz

hamis

A térképre rajzolt lánc kiindulópontja Callao. 

igaz

hamis

A térképen egy kör 30 tengeri mérföldet jelölt. 

igaz

hamis

A hajó az eltelt 24 órában egy helyben vesztegelt. 

igaz

hamis


60. feladat

Miért nézte a hajó legénysége „áhítatos figyelemmel” a térképre rajzolt karikát? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét! 

A A karika segítségével tudták kiszámolni, hol járnak éppen.

B Az jelölte úti céljukat, és minden nap szertartásosan megnézték.

C Örültek neki, hogy egyre közelednek úti céljukhoz.

D Unalmukban a térképre rajzolt karikákat számolgatták.


61. feladat

Bence szerint nagyon szemtelen jószág a tengerészek papagája. Mire alapozhatja a véleményét?


62. feladat

Számozással állítsd időrendbe a következő eseményeket! 

. A polip megtalálása

. A térkép kiegészítése

. Bejegyzés a hajónaplóba

. Beszélgetés Bengttel


63. feladat

Írj ki a szövegből legalább KÉT olyan részletet vagy kifejezést, amely azt jelzi, hogy a tutaj körül mindenütt a nyílt óceán van!

1. …

2. …


64. feladat

Melyik állítás fogalmazza meg legpontosabban, hogy miről szól a szöveg? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét! 

A Egy tutajon is lehet kényelmesen könyvet olvasni.

B Ha tutajon utazunk, lebarnulunk, és kinő a szakállunk.

C Ilyen volt általában az élet a Kon-Tiki tutajon.

D Peru és az óceániai szigetek között jó nagy a távolság.