Nem kérdés, hogy a mai gyerekek már egy olyan digitális korba születtek, ahol egészen kicsi kortól mindennapossá vált az eszközhasználat. Az internet azonban számos veszélyt rejt magában, amire gyakran sem a gyerekek, sem a szülők nincsenek felkészülve. Bár a kütyühasználat tiltása kézenfekvő lehet, hosszútávon egyáltalán nem megoldás, főleg ha a szülői példán keresztül is ezt látják a gyerekek. De akkor hogyan válhatunk tudatos digitális szülővé? Egyáltalán mik jelentenek veszélyt az online térben? A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány segítségével összegyűjtöttük azokat a hasznos tippeket, amelyeket a mindennapokba beépítve már ma tehetünk gyermekünk online biztonságáért.
Tegyük meg az első lépéseket
A Betadine® oldat országos reprezentatív kutatásából[1] kiderült, hogy szinte minden 6-14 év közötti gyermek használhat digitális eszközt, kétharmaduk ráadásul rendelkezik is sajáttal. A szülők 60%-a gondolja a social médiát a legveszélyesebb nyilvános térnek, a válaszadók harmada mégsem beszél gyermekével az online világ veszélyeiről. Az online veszélyek megismerése eleinte rémisztő, az információk mennyisége nyomasztó lehet, de az erről való kommunikációt sosem késő elkezdeni.
Szülőként nemcsak a kütyühasználat mennyiségét kell figyelemmel kísérni, hanem azt is, hogy milyen tartalmakkal találkozik a gyerek. Ennek első lépése, hogy sokat beszélgetünk velük arról, mivel töltik az idejüket a digitális térben. Ha nyitunk az őket érintő témák, felületek, játékok felé, azt sokkal inkább vehetik a bizalom jelének, mint a kontrollálásnak, így könnyebben kérdeznek, vagy fordulnak a szülőhöz akkor is, ha veszélyes helyzettel találkoznak. Jó módszer lehet, ha közösen állítunk fel eszközhasználati szabályokat a családban. Például tartsuk távol a telefont az étkezőasztaltól, ne legyen része a családi társasozásoknak sem. Fontos látnunk azt is, hogy saját mobilhasználati szokásaink a gyerekek számára mintaként jelennek meg, így nem várhatjuk el tőlük, hogy ne érdeklődjenek az eszközök iránt, ha a mi kezünkben is mindig ott van például a telefon.
Legyünk tisztában a veszélyekkel
Ahhoz, hogy időben felismerjük a bajt, elengedhetetlen, hogy rendszeresen frissítsük tudásunkat az online biztonság terén, és ismerjük az ehhez kapcsolódó fogalmakat. A média és a közösségi oldalak által kreált tökéletes képek (hamis valóság) komoly önbizalomhiányt és testképzavart okozhatnak, különösen a gyerekek körében, akik példaképként tekinthetnek a véleményvezérekre, hírességekre. Érdemes tudni azt is, hogy az online zaklatás bizonyos esetekben akár súlyosabb is lehet az offline bántalmazásnál, mert az elkövetők az arcnélküliség miatt messzebbre is mehetnek, mintha ugyanez élőben történne. Az internetfüggőség szintén komoly probléma lehet, az információ folyamatos áramlása miatt sokan attól félnek, hogy lemaradnak valamiről (FOMO-érzet az angol „fear of missing out” kifejezésből), ezért túl sok időt töltenek online. Gyakori probléma még a bizalommal való visszaélés is, hiszen a kamaszok rendszeresen osztanak meg intim tartalmakat, amelyeket mások visszaélésre vagy zsarolásra használhatnak. Fontos tisztában lenni még az olyan szélsőséges esetekkel is, mint a grooming jelensége, amikor felnőttek próbálnak a gyerekek bizalmába férkőzni szexuális kizsákmányolás céljából.
Végezzük el a biztonsági beállításokat
Van néhány olyan egyszerűnek tűnő, de gyerekként egyáltalán nem egyértelmű beállítás, amely számos veszélytől megóvhatja a kiskorú felhasználókat. Ezeket a tippeket egyrészt osszuk meg a gyerekünkkel, másrészt mi magunk is végezzük el. Pár gombnyomással a gyerekekkel együtt be tudjuk állítani például a privát profilt, így csak az látja az online tevékenységüket, akit tényleg ismernek. Fontos megérteniük azt is, hogy csak azt szabad ismerősként visszaigazolni, akiket a való életben is ismernek, valamint mindig meg kell győződni arról, hogy az online térben megismert idegenek valós profillal rendelkeznek-e. Érdemes beállítani az ismerősök listájának láthatóságát is, hiszen az óvatlan kortársakon keresztül akár ezzel is könnyen visszaélhetnek. Az egyik leglényegesebb, hogy a gyerekek megértsék ami az online térbe bekerül, az nagy valószínűséggel ott is marad, így soha ne küldjenek olyan képet vagy információt, aminek nem örülnének, ha más is látna.
Cselekedjünk, ha már megtörtént a baj
Amennyiben gyerekünk online bántalmazás áldozata lett, már nem elég a beszélgetés, konkrét lépésekre van szükség, amivel megvédhetjük. Fontos, hogy pánik helyett tegyük meg a lehetséges lépéseket úgy, hogy azokat előtte átbeszéltük a gyerekkel is. Így ő is érteni fogja, pontosan mit miért teszünk, és hogy várhatóan mi fog történni. Tiltsuk le a zaklató profilját és küldjünk jelzést az NMHH Internet Hotline felületén, és/vagy az alkalmazás működtetője (Facebook, Instagram, Snapchat, TikTok stb.) felé. Mentsük le a kéretlen vagy sérelmes tartalmakat, és módosítsuk a jelszavakat, ellenőrizzük a biztonsági beállításokat. Ez utóbbinál kiemelten figyeljünk a kétlépcsős azonosítás és a privát profil beállítására. Egyes esetekben fontos lehet a kapcsolat felvétele a rendőrséggel is.
[1] Kutatás: az Opinio a Betadine® oldat megbízásából végzett kutatása reprezentatív az okostelefonnal rendelkező, 16-59 évesekre nem, kor, iskolai végzettség, régió és településtípus alapján. A kutatást 1104-en töltötték ki 2024. április 5 és 2024. április 11 között.
Irányt mutatunk a világban – További friss híreket talál az eMentor.hu főoldalán! Kövesse a technológiai híreket és csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
