A köznyelvben a mai napig élő bűncselekményként van jelen az adócsalás annak ellenére, hogy 2012-től fogva számos költségvetést kárósító bűncselekményt a jogalkotó egy deliktumba foglalt össze, nevezetesen a költségvetési csalásba. Ennek hátterében az állt, hogy a korábbi egzakt bűncselekmények nem jelentettek megfelelő védelmet. Szükség volt egy absztrakt deliktumra, amely az általánosság síkján tud védelmet biztosítani.
Tehát a költségvetési csalás egy összefoglalt bűncselekmény, amely mind a bevételi, mind a kiadási oldalon tartalmaz bűncselekményeket. Bevételi oldalon olyan jogellenes magatartások kerültek deklarálásra, mint a korábbi adócsalás, visszaélés jövedékkel. Kiadási oldalon jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, vagy a csalás minden olyan esete, amely bármely költségvetés sérelmével jár. Maga a hatályos deliktum 3 alapesettel rendelkezik. Az első általános tényállásnak tekinthető, a második a jövedéki termékekre elkövetett költségvetési csalás, az utolsó pedig a költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatos kötelezettségek megszegése. Azon okból kifolyólag, hogy az adócsalás több éve már egy nem létező bűncselekmény és a helyébe lépő deliktum az általánosság síkján védi a különböző költségvetéseket, mindegyik elkövetési alakzatot érdemes szemügyre venni.
Az első alapeset tehát egy generális tényállást határoz meg és 3 elkövetési magatartással valósítható meg. Ebből az első a klasszikus csalás elemeit idézi fel, amelyből adódóan az elkövető valakit tévedésbe ejt, avagy tévedésben tart, továbbá valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, a valós tényt elhallgatja. Mit is jelentenek jogi szempontból ezek a cselekmények? A tévedésbe ejtés annyit tesz, hogy az elkövető magatartásának következtében másnak a tudatában a valóságtól eltérő tudattartam alakul ki, tehát a valótlan valóságként kerül ábrázolásra. Teljességgel indifferens, hogy mennyire volt egyértelmű a tévedésbe ejtés, vagy a megtévesztett hiszékenysége. A tévedésben tartás esetében az elkövetőtől függetlenül alakult ki a valóságtól eltérő tudat. Az elkövető vagy megerősíti ezt a téves képzetet – ebben az esetben ugyanolyan magatartást tanúsít, mint a tévedésbe ejtésnél – vagy elmulasztja felvilágosítani az érintett személyt. Utóbbit csak olyan személy követheti el, akinek jogi kötelezettsége a felvilágosítás. Ugyanakkor, ahhoz, hogy a speciálisabbnak mondható költségvetési csalás valósuljon meg fontos, hogy a kifejtett megtévesztő tevékenységnek befizetési kötelezettséggel, vagy a költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatban kell kifejtésre kerülnie. További elkövetési magatartás lehet, hogy meghatározott kedvezményt jogosulatlanul vesz igénybe az elkövető. Az egyes adókra, illetékekre, eljárási díjakra számos különböző jogszabály, az ott meghatározott feltételek fennállása esetén kedvezményt biztosít. Tehát a költségvetési csalás ezen fordulatát az valósítja meg, aki úgy próbál igénybe venni meghatározott kedvezményt az adott befizetési kötelezettségre, hogy annak jogi feltételei nem állnak fenn. Végezetül pedig első alapeset utolsó lehetséges megvalósítási módja a költségvetésből származó pénzeszközök a jóváhagyott céltól eltérően történő felhasználása. Ezt minden esetben az adott támogatás határozza meg.
A második alapeset specialitását azon tárgyak köre határozza meg, amikre a bűncselekményt el lehet követni, amelyek nem mások, mint a jövedéki termékek. Ezek körét a jövedéki adóról szóló törvény határozza meg és ide sorolandóak a dohánytermékek, energiatermékek és a különböző kategóriájú alkoholtermékek. Ezen termékekre akként követhető el a költségvetési csalás tárgyalt fordulata, amennyiben jogszabályi feltételek, avagy hatósági engedély hiányában kerül sor az előállítására, megszerzésére, tartására, forgalomba hozatalára, vagy az azzal történő kereskedésre. Tehát ezen elkövetési magatartások csak akkor tekinthetőek jogellenesnek, ha teljesül a negatív feltétel is, amelyből elegendő, ha csak egy valósul meg. Így abban az esetben is jogszabályba ütköző tevékenységet folytat az elkövető, ha ugyan engedéllyel rendelkezik, de adott esetben a feltételek mégsem állnak fenn. A lehetséges elkövetési magatartásokat érdemes közelebbről szemügyre venni. Az előállítás alatt minden olyan tevékenység értendő, amelynek eredménye a jövedéki adó köteles termék. Megszerzés esetében nem feltétlen a fizikai birtokbavételt kell érteni, hanem minden olyan eset kör is idesorolandó, amikor az elkövető bizonyos termékek felett az utasítási, rendelkezési jogot szerzi meg. A tartás az elkövetési tárgy hosszabb ideig történő birtokban tartást jelent és szükségképpen meg kell előznie az előbbiek közül valamelyiknek. Forgalomba hozatal, mint elkövetési magatartás következtében a termékek több személy számára válnak elérhetővé, amely történhet ingyenesen, vagy visszterhesen. Mindez többféleképpen is történhet, lehetséges, hogy az elkövető juttatja el a személyeknek, de az is megfelel a forgalomba hozatalnak, ha az elkövető egy személynek adja át, aki tovább adja. Utóbbi esetre az átvett mennyiségből lehet a leginkább következtetni. Végül a kereskedelem, minden előbb szemléltetett magatartást magába foglalja, viszont lényegi különbség az elkövető szándéka, mégpedig a rendszeres haszonszerzési törekvés, ugyanis enélkül nem beszélhetünk kereskedésről.
A harmadik alapesetet az valósítja meg, aki költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatban előírt elszámolási, számadási, vagy az előírt tájékoztatási kötelezettségének nem vagy hiányosan tesz eleget, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használ fel.
Fontos, hogy az egyes elkövetési magatartásokon túl további 2 feltétel szükséges, hogy a költségvetési csalás bűncselekményéről legyen szó. Ezek nem mások, mint hogy vagyoni hátrányt kell okoznia az elkövetőnek a költségvetésben. Maga a vagyoni hátrány a büntetőjog területén a vagyonban bekövetkezett értékcsökkenést és az elmaradt vagyoni előnyt jelenti. Ezek következtében pedig gazdasági tevékenységekhez kapcsolódik a vagyoni hátrány, de tekintettel arra, hogy jelen esetben nem feltétlenül gazdasági tevékenység okozza a vagyoni hátrány, maga a Btk. oldja fel értelmező rendelkezés segítségével teszi egyértelműen határozza meg, hogy ugyancsak vagyoni hátrány a be nem fizetés miatt történő bevétel kiesés, valamint a céltól eltérő felhasználás. Továbbá a költségvetés fogalmát is meghatározza, aminek következtében egyértelmű, hogy nemzetközi szervezetek, külföldi államok és az egyes alrendszerek költségvetése is beletartozik.
Itt is, akárcsak egyéb vagyonnal kapcsolatos bűncselekményeknél a büntetési tétel aszerint alakul, hogy mekkora összegre követték el a bűncselekményt. Az első két alapeset akkor valósul meg, ha legalább 500.000, – Ft hátrányt okoz, mivel ezalatt vámszabálysértés valósul meg és hogy az alapeset keretein belül történjen az értékelés legfeljebb 5 millió forint lehet. Az első minősített eset esetén meg kell haladnia az 5 millió forintot, de az 50 milliót nem haladhatja meg. Következő szint eléréséhez különösen nagy kategóriaként kerül megnevezésre, amely esetében 50.000.0001 és 500.000.000, – Ft között kell lennie a vagyoni hátránynak. Legsúlyosabb eset, ha az 500.000.000, – Ft-ot meghaladja. Egyéb minősítő körülmény, ha az elkövetésre üzletszerűen vagy bűnszövetségben kerül sor.
Azonfelül, hogy maga a költségvetési csalás egy igen komoly deliktum a jogalkotó lehetővé tette a korlátlan enyhítést, ha az okozott vagyoni hátrányt a vádemelésig megtérítik. Ennek hátterében az áll, hogy jelentősebb társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy az adott költségvetés ne szenvedjen hiányban és megfelelően tudjon működni.
Jelen cikk célja annak szemléltetése, hogy milyen komplex bűncselekmény váltotta fel a mai napig létezőnek tartott adócsalást. Ugyanakkor fontos annak megemlítése, hogy minden esetben az adott ügy pontos ismerete alapján állapítható meg a cselekmény pontos értékelése.
Forrás:
Belovics Ervin – Molnár Gábor Miklós – Sinku Pál: Büntetőjog II. – Különös Rész. HVG Orac Lap – és Könyvkiadó Kft. Budapest, 2019.
Irányt mutatunk a világban – További friss híreket talál az eMentor.hu főoldalán! Kövesse a technológiai híreket és csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
