Néhány évtizeddel ezelőtt jóval kevesebbet lehetett hallani a generációk közötti különbségekről – bár ezek már akkor is léteztek.
Mára viszont életünk szinte minden területén érzékelhető az egyre sűrűbben változó, és egymástól is egyre nagyobb mértékben különböző generációk hatása. Egyes ágazatok, például a kommunikáció és az informatika gyorsan alkalmazkodnak az átalakuló igényekhez, máshol azonban nehezebb az áttörés. Ez utóbbihoz tartozik az oktatás, ahol az elméleti KRESZ oktatás átalakulása szolgál jó példával.
A Z és alfa generáció tagjai már a digitális világban nőttek, nőnek fel, ahol a hagyományos oktatási módszerek nemcsak kevésbé hatékonyak, hanem sok esetben kifejezetten nehézségekbe is ütköznek. Egy X generációs tanárnak komoly kihívás klasszikus módszerekkel, tantermi órán, tankönyveket használva fenntartani a diákok figyelmét, amikor a mai gyerekek mindössze 7 percig képesek aktívan figyelni egyetlen dologra. A legújabb kutatások szerint már csupán 3 másodpercünk van arra, hogy egy ingergazdag környezetben felkeltsük az érdeklődésüket. A 18–24 évesek 50%-a pedig csupán 60 másodpercig képes koncentrálni, miközben naponta 3 órát töltenek telefonjuk nyomkodásával.
Az online oktatás elterjedésének a pandémia adott nagy lökést, amikor jelenléti tanítás hiányában a diákok a digitális térben találkoztak tanáraikkal és egymással. A digitális oktatásnak ugyanakkor van egy másik, úgynevezett aszinkron formája is, amely térben és időben teljesen rugalmas, önálló, interaktív tanulási módszert jelent. Ebbe az irányba indult el nálunk a KRESZ oktatása, amelynek fejlődése megmutatja, hogyan lehet egy komoly és összetett témát hatékonyan és sikeresen feldolgozni, és hozzáigazítani a kor és az új generációk elvárásaihoz.
KRESZ tanulás – tankönyvektől egészen a 3D-s animációkig
Az X generáció számára még természetes volt, hogy megadott időpontokban tanteremben ülve, otthon pedig KRESZ tankönyvekből tanultak, és tesztkönyvekből készültek fel a papír alapú vizsgára. Ahogy azonban a mindennapi életben, úgy a KRESZ tanulásban is megjelent a digitalizáció. Elsőként – 2004-től – a vizsgák váltottak számítógépre, majd 2012-ben a tantermi képzés mellett, annak alternatívájaként indult el az elméleti tanfolyam távoktatása. Elkészültek az első online KRESZ-tananyagok, amelyek nagy szabadságot biztosítottak, hiszen a tanulás már nem volt a tanteremhez és oktatási időpontokhoz kötve. Az első generációs e-learning KRESZ tananyagokban a szöveges tartalom mellett már számos kép és animáció is volt, majd a tananyagok „mobillá”, azaz tableten és okostelefonon is tanulhatóvá váltak. Az újabb fejlesztések pedig lehetővé tették, hogy az ábrák, az animációk és a szövegek tökéletesen alkalmazkodjanak a különböző digitális eszközök eltérő méretű kijelzőihez.
„A „B” kategóriás jogosítványszerzők átlagéletkora 24 év, jelentős többségük már a digitalizáció világában született és nőtt fel. Fontos, hogy a tananyag felépítése és vizuális megjelenése izgalmas, vonzó és figyelemfelkeltő legyen számukra, mert nemcsak a sikeres vizsgára szeretnénk felkészíteni a tanulókat, hanem célunk a biztonságos és kulturált közlekedés alapjául szolgáló, alapos tudás és szemlélet átadása. Rendszeresen gyűjtjük a diákok visszajelzéseit arról, hogyan változtassuk, fejlesszük a tananyagokat, hogy az valóban fenntartsa az érdeklődést, hatékonyan átadja a szükséges ismereteket és motiváljon is a tanulásra. A néhány hónapja kiadott legfrissebb változatban jelentősen növeltük a 3D-s, részben interaktív animációk és a szimulációk, valamint a valós forgalmi környezetben bemutatott videók számát. A nehezebb forgalmi helyzeteket pedig gyakran több nézőpontból is megfigyelheti a tanuló”
– emelte ki a legfontosabb változásokat Dr. Szőcs Károly, a digitális eduKRESZ tananyagokat fejlesztő E-Educatio Zrt. vezérigazgatója.
A minél több vizuális szemléltetés mellett a figyelem és az érdeklődés fenntartásának bevett módszere a gamifikáció is, ami játékos elemekkel teli, motiváló tanítást jelent. A KRESZ ismeretek elsajátítása közben önellenőrző tesztekben mérheti vissza tudását a diák, így egyrészt izgalmasabb a tanulás, a továbbhaladás érdekében jobban figyel a tananyagra, és – nem mellesleg – az elkövetett hibákból is sokat tanulhat. Jól szolgálja a motivációt és az alapos tudást az is, hogy a következő tananyagrészre csak akkor léphet tovább, ha minden kötelező tartalmat megnézett és az ellenőrző tesztet is megfelelően teljesítette.
Lehet így is!
Az e-learning tananyagok az elmúlt bő egy évtized egyik oktatási sikersztoriját jelentik. Mára a vezetni tanulók 90%-a választja ezeket a KRESZ vizsgára való felkészüléshez. A B kategóriás jogosítványszerzők közül több mint 700 ezren már e-learning módszerrel tanultak, az összes járműkategóriában pedig 1 millióan választották a tanulás ezen formáját. Érdemes az oktatás jelentős átalakulásának tükrében egy pillantást vetni a baleseti statisztikákra is. Örvendetes tény, hogy – miközben a forgalom tovább növekedett – 2010-ben 16,3 ezer, 2023-ban viszont közel 12%-kal kevesebb, 14,4 ezer személyi sérüléssel járó közlekedés baleset történt a KSH adatai szerint.
„Miben alkalmazkodunk még a fiatalokhoz és napjaink elvárásaihoz? A legutolsó nagy módosításunkkor tegezésre és közvetlenebb hangvételre is váltottunk, hogy még inkább személyhez szóló legyen a tanagyagunk”
– tette hozzá Dr. Szőcs Károly.
Irányt mutatunk a világban – További friss híreket talál az eMentor.hu főoldalán! Kövesse a technológiai híreket és csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
