Szövegértés - 6. évfolyam (2013)

Olvasd el az alábbi regényrészletet, és válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre!

Louis Braille

Amikor Louis Braille 1809. január 4-én egy Párizshoz közeli faluban, Coupvrayban megszületett, még csak néhány iskola volt egész Európában, ahová vakok járhattak. Különböző kézműves szakmákat és zenét tanultak. Ám könnyen alkalmazható írás hiányában a világ jelentős része hozzáférhetetlen maradt számukra.

Louis látóként született. De amikor háromévesen, mint annyiszor, apja, Simon nyeregmíves műhelyében játszott, egy árral1 megsebesítette magát, és nem sokkal később megvakult.

Alig tizenhárom éves, amikor kitapogatható írás kifejlesztésébe fog, amelyből később megszületik az a bizonyos Braille-írás, amelynek segítségével a vakok mind a mai napig írnak és olvasnak.

Simon mester vásárolt Párizsban két fa dobókockát, amelyen kis bemélyedések jelezték a pontokat. Esténként, munka után hármasban leültek az asztalhoz játszani. Braille-nénak volt egy kis doboza tele inggombbal. A játék elején mindenki kapott egy tucat gombot. Minden kör előtt egy-egy gombot tettek egy tálkába. Louis a dobások után kitapogatta a dobott pontszámokat, és összeadta azokat. Akinek a legtöbb pontot sikerült elérnie, az vehette magához a tálkából a gombokat. Egyszer az egyikük nyert, másszor a másikuk. Akinek nem volt már több gombja, kiesett, és az győzött, aki mind a harminchat gombot összegyűjtötte. Louis olyan ügyesen tudta kitapogatni a számokat, hogy a játék nagyon vidáman folyt.

– Ha a számokat nem kis lyukak, hanem dudorok jeleznék, még könnyebben fel lehetne ismerni őket – jegyezte meg Louis egy alkalommal. – Édesapám, segítesz holnap a lyukakba apró szögeket beleverni?

– Igen, a legkisebb tapétázószög alkalmas lesz.

Így hát másnap este már dudoros kockával játszhattak.

Louis egyre többet töprengett azon, hogyan lehetne a vakok számára egyszerűbb, pontokból álló betűket kitalálni.

Élt akkoriban Párizsban egy egészen különös ember, Charles Barbier. Tüzérszázados volt XVIII. Lajos hadseregében. Mivel az éjszakai gyakorlatozások közben nehézségekbe ütközött az írásos parancsok továbbítása, kitalált egy újfajta „éjszakai írást”, hogy sötétben is lehessen titkos parancsokat kiadni. Akkoriban az emberek még nem ismerték a gyufát.

Barbier egy erős ár segítségével kartonlapba nyomta bele a szavakat különleges pontírással. Minden szótagnak megvolt a maga pontjele, a címzettnek meg szüksége volt egy „kulcsra”, hogy elolvashassa. A karton hátoldalán kiemelkedett a pontok helye; így egyfajta kitapogatható írás jött létre, amelyet a sötétben is jól lehetett használni.

Maga Barbier is rájött arra, hogy ez a kitapogatható írás akár a vakok számára is alkalmas lehetne. Felkereste hát a vakok intézetének igazgatóját, aki érdekesnek, ám kissé bonyolultnak találta ezt az írást. Összehívta a tanárokat és a diákokat, és beszámolt nekik erről a lehetőségről.

Louis nagyon lelkes volt: kidomborodó pontok alkotta szótagok és betűk! Egyik tanárától elkérte az egész Barbier-pontírást. Túl bonyolult, gondolta, mert olyan valaki találta ki, aki látja is a pontokat. Le kellene egyszerűsíteni a tapogató ujjak számára!

Ettől kezdve Louis azon volt, hogy kitaláljon egy egyszerű pontírást. Egy betűt nem jelölhet több mint hat pont. Gyakran ébredt fel éjszakánként; ilyenkor fogott egy táblácskát vagy egy kartont és az árt, és a párnája alatt próbálgatta és gyakorolta az írást.

Az intézetben mindenki tudott Louis törekvéséről. Néhány osztálytársa csak nevetett rajta, mások kíváncsian lesték, mi lesz a dologból.

Egy napon Pignier igazgató az irodájába hívatta. Éppen Barbier százados volt nála vendégségben.

– Egyik diákunk az Ön pontírásával foglalkozik – mondta. Egymással szemben állt az ötvenöt éves, rendjelekkel felékesített tüzérszázados és a sápadt, vézna, tizenhárom éves Louis. A fiú világosan elmondta, mi az írás hiányossága, és javaslatot tett a kijavítására. A százados jóindulatú figyelemmel hallgatta, ám olyan parancsoló hangnemben védte a saját rendszerét, hogy Louis végül elnémult. Elmehetett. A végén Barbier azért megjegyezte:

– Milyen intelligens fiú, igazi kis zseni!

1 Egyenes vagy hajlított acélszerszám, amelyet bőr, műbőr, műanyagok, fa átlyukasztására használnak.


1. feladat

Feltehetőleg mikor találkozhatott Louis a századossal? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét! 

A 1796-ban

B 1809-ben

C 1822-ben

D 1884-ben


2. feladat

Melyik IGAZ, illetve melyik HAMIS az alábbi állítások közül?

Louis Braille Párizsban született 1809-ben. 

igaz

hamis

Kisgyermekkorában látott, csak később vakult meg. 

igaz

hamis

Gyermekkorában kezdte el kifejleszteni a vakírást. 

igaz

hamis

A vakok akkoriban nem járhattak iskolába. 

igaz

hamis


3. feladat

Mi volt Louis feladata a játék során?


4. feladat

Miért volt szükség a tapétázószögekre a játék során? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét! 

A A szögek abban segítettek, hogy a dobókocka ne guruljon túl messze.

B A kockába vert szöget könnyebb volt kitapintani, mint a bemélyedést.

C A szögek nélkül Louis egyáltalán nem tudta volna kitapintani a számokat.

D Louis a tapétázószögek segítségével adta össze a dobott pontszámokat.


5. feladat

Mi a kapcsolat a játék és a később kifejlesztett írás között? A szöveg alapján, saját szavaiddal válaszolj!


6. feladat

Hogyan reagáltak a társak Louis próbálkozására? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét! 

A Amiben csak tudtak, segítettek neki.

B Nevettek rajta, vagy kíváncsian figyelték.

C Irigyek voltak rá, folyamatosan gúnyolták.

D Megpróbálták akadályozni a munkájában.


7. feladat

Mi volt a LEGFONTOSABB különbség Barbier és Louis találmánya között? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét! 

A Barbier találmánya bonyolultabb volt, a százados több pontot használt, mint Louis.

B Louis kidomborodó betűket használt, Barbier pedig bemélyedéseket.

C Barbier kartonpapírt használt az írás kikísérletezéséhez, Louis egy fatáblácskát.

D Barbier írását csak a katonák tudták elolvasni, Louis-ét mindenki.


8. feladat

Hogyan fogadta a százados Louis észrevételeit? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét! 

A Nagy figyelemmel hallgatta, és örült a javaslatainak.

B Meghallgatta, de csak a saját rendszerét védte.

C Egyre mérgesebben hallgatta, majd otthagyta.

D Oda sem figyelt rá, nem érdekelte a mondandója.


9. feladat

Milyen hatással volt Louis találmánya a vakok életére?


10. feladat

Mi a dőlt betűs rész szerepe? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét! 

A Összefoglalja azt, amit a főszereplőről tudnunk kell.

B Összefoglalja azt, ami eddig történt a regényben.

C Bemutatja a regény összes szereplőjét.

D Felhívja a figyelmet a nyeregmíves műhely veszélyeire.


11. feladat

Néhány szóval ajánld ezt a regényt egy barátodnak!


Ezen az oldalon részletet látsz egy TV-műsorból. Olvasd el a szöveget, és válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekhez!


12. feladat

Számozással állítsd adásidejük szerint sorrendbe az alábbi tévéműsorokat! 

. Rali-vb

. Mednyánszky

. Pókember

. Mese


13. feladat

Honnan lehet tudni, hogy a Tisza Tv hírműsora ismétlés? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét! 

A A cím utáni zárójelből.

B A műsor címéből.

C Az adásidőből.

D Abból, hogy a Himnusz után vetítik.


14. feladat

A tévéműsorban szereplő mozifilmek közül melyik készült legkorábban? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét! 

A Pókember

B Szebb holnap 2.

C Szerelmes Shakespeare

D Vadító szép napok


15. feladat

Milyen adatokat közöl a tévéműsor a filmekkel kapcsolatban? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét! 

A A film címét, a rendező születési helyét, a készítés évszámát.

B A film címét, a film nemzetiségét, a film műfaját, a készítés évszámát.

C A film íróját, a film nemzetiségét, a film műfaját és időtartamát.

D A film címét, a film nemzetiségét, a film műfaját, a nyert Oscar-díj évét.


16. feladat

Melyik csatorna esti műsorán szerepelnek csak filmek és sorozatok? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét! 

A A MátraTv-n.

B A ProFilmen.

C A DiaTv3-on.

D A Tisza Televízióban.


17. feladat

Melyik csatorna sugározza a legtöbb ismeretterjesztő műsort? Jelöld meg a helyes válasz betű jelét! 

A MátraTv

B ProFilm

C DiaTv3

D Tisza Televízió


18. feladat

Judit és Krisztián a Tűz birodalma című filmet nézi. Judit mindenképpen látni szeretné a Szerelmes Shakespeare-t, de tudja, Krisztián nem fog odakapcsolni. Meg tudja nézni Judit a Szerelmes Shakespeare-t aznap a tévében? Indokold meg a válaszodat! 

igen

nem


19. feladat

Mi a közös ezekben a műsorokban: Esküdt ellenségek: Az utolsó szó jogán; Impressziók; A nagy ho-ho-ho-horgász?


20. feladat

Mit tudunk meg a Tűz birodalma című film ismertetőjéből? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét! 

A sárkányok:

A gonoszak

B hatalmasak

C jószívűek

D pénzéhesek


21. feladat

Mi jellemzi a műsorismertetők fogalmazásmódját? Jelöld meg a helyes válasz betű jelét! 

A egyszerűség

B humor

C komolyság

D tudományosság


22. feladat

Tamás a Pókember című filmet nézi. Nagy rajongója ugyanakkor a Helyszínelők című sorozatnak is, a világért sem hagyna ki egy epizódot sem. Viszont már régóta szeretné megnézni a Pókembert is, ezért nem szeretne elkapcsolni erről a filmről. Meg tudja Tamás nézni a Helyszínelők aznapi részét a tévéből? Indokold meg a válaszodat! 

igen

nem


Az alábbiakban egy részletet találsz Gerald Durrell Vadak a vadonban című regényéből. Olvasd el a szöveget, és válaszolj a kapcsolódó kérdésekre!

Hadviselés

1. Emlékszem, egyszer napsütötte domboldalon heverésztem Görögországban – domboldalon, amelyet girbe-gurba olajfák és mirtuszbokrok nőttek be –, s egy hosszadalmas és véres háborút figyeltem, amely néhány centivel a lábam előtt zajlott. Különösen szerencsésnek tarthattam magam, hogy úgymond, haditudósítója lehettem ennek a harcnak. Ez volt az egyetlen ilyes féle esemény, amit valaha láttam, és nem mulasztottam volna el a világ minden kincsé ért sem.

2. A csatában részt vevő két hadsereget hangyák alkották. A támadók fényesek, lángvörösek voltak, a védekező hadsereg pedig olyan fekete volt, mint a szén.

3. Nagyon könnyen lemaradhattam volna erről az eseményről, ha egy napon nem fedezek fel valamit, ami egy egészen különös hangyabolynak tűnt. Kétféle hangyafaj lakott benne, egy vörös és egy fekete. A legbarátibb viszonyban éltek egymással. Azelőtt sosem láttam egyazon fészekben két különböző hangya fajt. Ezért vettem magamnak a fáradságot, hogy utána járjak a dolognak. Kiderítettem, hogy a vörös színű hangyák a boly igazi tulajdonosai – egyébként a hangzatos vörös rablóhangya néven ismertek –, a fekete hangyák pedig a rabszolgáik, amelyeket még tojáskorukban raboltak el és állítottak szolgálatukba. Miután elolvastam a rablóhangyák viselkedéséről való tudnivalókat, gondosan szemmel tartottam a fészket, remélve, hogy tanúja lehetek egy rabszolgaszerző portyának. Eltelt néhány hónap, és kezdtem azt gondolni, hogy ezek a rablóhangyák vagy túl lusták, vagy elég rabszolgájuk van a boldoguláshoz.

4. A rablóhangyák erődje egy olajfa gyökerei mellett feküdt, és mintegy tíz méterrel lejjebb a domboldalon volt egy feketehangya-boly. E mellett a fészek mellett elhaladva egy reggel észrevettem, hogy több rablóhangya ólálkodik körülötte, nagyjából egyméteres távolságon belül. Megálltam, s vártam, mi történik. Talán harmincan vagy negyvenen lehettek, nagy területen szétszóródva. Nem úgy viselkedtek, mint akik táplálékot akarnak rabolni, mivel nem a tőlük megszokott élénk, fürkésző módon mozogtak. Továbbra is rótták bizonytalan köreiket, néha-néha felmásztak egy fűszálra, és csápjaikat billegetve elgondolkodóan megálltak a csúcsán. Időnként ketten összetalálkoztak, és úgy tűnt, élénk beszélgetésbe merülnek, csápjukat összeütögetve.

5. Csak miután bizonyos ideig figyeltem őket, jöttem rá, mit csinálnak. Bóklászásuk egyáltalán nem volt olyan céltalan, mint első pillantásra látszott. Nagyon megfontoltan felosztották a területet, mint egy vadászkutyafalka, és minden földdarabot megvizsgáltak, amelyen ármádiájuknak át kell majd vonulnia. Úgy tűnt, hogy a fekete hangyák határozottan kutyaszorítóban érzik magukat. Alkalmanként egyik-másik összetalálkozott a rablóhangyák valamelyikével, és ilyenkor rögtön hátat fordított, visszafutott a bolyhoz, hogy csatlakozzon rokonai népes csoportjának egyikéhez. Kis csoportokban gyülekeztek, nyilvánvalóan haditanácsot tartottak. A rablóhangyák seregének felderítői két napig folytatták a gondos terepfelmérést. Már kezdtem azt gondolni, hogy visszariadtak a fekete hangyák városának támadásától. Azután egy reggel arra érkeztem, hogy kitört a háború.

6. A rabszolgatartók hadseregének fő hadteste a domb közepe táján masírozott lefelé. Nagyjából egy óra elteltével egy-másfél méterre megközelítették a fekete hangyák városát. Itt csodálatos katonai precizitással – mondhatom, egészen lenyűgöző volt látni – három oszlopra szakadtak. Az egyik oszlop egyenesen a fészek irányába masírozott, a másik kettő pedig oldalt került, és egyfajta oldal támadási vagy átkaroló hadművelet végrehajtásába kezdett. A látvány magával ragadott. Úgy éreztem, mintha valami csoda folytán egy csatatér fölött lebegnék, a waterlooi vagy valamelyik hasonló történelmi csatát figyelném madártávlatból.

7. Teljesen nyilvánvaló volt számomra, hogy a fekete hangyák – hacsak nagyon hamar nem jönnek rá, hogy bekerítik őket – elvesztik minden győzelmi esélyüket. Két ellentétes vágy küzdött bennem. Az egyik, hogy segítsek valamilyen módon a fekete hangyáknak, a másik pedig, hogy beavatkozás nélkül szemléljem, miként alakulnak az események. A rabszolgatartók bekerítő oszlopai hirtelen szabályosan és ügyesen szétoszlatták soraikat, és rohanó vörös áradatként elözönlötték a területet. Megkezdődött a harc.


23. feladat

Húzd alá azt a mondatot, amely arra utal, hogy a vöröshangyák nem csak rabszolgaszerző portyákat szoktak folytatni!


24. feladat

Látott már más hangyacsatát is a szerző? Válaszodat a szöveg megfelelő részlete alapján indokold! 

igen

nem


25. feladat

Melyik KÉT bekezdés mutatja be a csata résztvevőit? 

.

.


26. feladat

Mikor játszódnak a 3. bekezdésben leírtak a történet többi részéhez képest? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét! 

A A két esemény egy időben játszódik.

B Korábban játszódnak.

C Később játszódnak.

D Nem derül ki a szövegből.


27. feladat

Melyik IGAZ, illetve melyik HAMIS az alábbi állítások közül?

A rablóhangyák erősebbek a feketéknél. 

igaz

hamis

A feketehangyák tojásalakban kerültek a vörösökhöz. 

igaz

hamis

A két hangyaboly között egy méter volt a távolság. 

igaz

hamis

A csata a hangyák között reggel zajlott. 

igaz

hamis


28. feladat

A szöveg alapján minek a jele lehet a hangyák csápjainak összeérintése? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét! 

A beszélgetés

B fenyegetés

C gondolkodás

D terepfelmérés


29. feladat

Melyik hangyafajról tudunk meg többet a szövegből? Válaszodat indokold!


30. feladat

„Két ellentétes vágy küzdött bennem.” Mit gondolsz, az elbeszélő segít a fekete hangyáknak vagy sem? Indokold meg a válaszodat!


Az alábbiakban egy beszámolót találsz a Vidám Park történetéről. Olvasd el a szöveget, és válaszolj a kapcsolódó kérdésekre!

A Vurstlitól a Vidám Parkig

Élet az óriáskerék alatt

A Budapesti Vidám Park tizenkét holdnyi terület a Városligetben. Tele a fizika törvényeit meghazudtoló, pörgő, forgó, zuhanó szerkezetekkel, erőnket és ügyességünket próbára tevő alkalmatosságokkal. Otthona egy megelevenedő mesevilág szellemvasúton száguldó, elvarázsolt kastélyban élő figuráinak. Emlékhelye az egykori Vurstli nyüzsgő hangulatának, amely áttételesen ma is őrzi nevét a hajdani legelő első csőszének, Tréfa Jánosnak.

A Vidám Park története együtt íródott az Ökördűlőnek nevezett Városligetével. A mocsaras, legelős területet 1794-ben adták át a közösségnek, hogy azt egy üdülő- és mulatóhellyé alakítsák. Élelmesebb kocsmárosok bormérési jogot is szereztek, a tóban lévő két kis szigeten pedig felállították az első állandó körhintát, céllövöldét és egy csúszdát. Az 1820-as években már nagy volt a nyüzsgés: cigányjósnők, Paprika Jancsik, kötéltáncosok, lovas művészek, kardnyelők, erőművészek között hömpölygött a jókedvű, bort iszogató, az út mentén árult tormás virslit eszegető tömeg. Egyes nyelvészek szerint épp ez utóbbiból ered a Vurstli kifejezés, a városligeti mutatványosok telepének közkedvelt elnevezése. 1862-ben felállították az első óriáskereket, a Rakpiacról pedig ideköltözött egy cirkusz, amely a liget első állandó cirkusza lett. Az öt-hat körhintát eleinte emberek tolták napi egy hordó sör fizetségért. A gőzgép csak 1885-ben, a villanymotor pedig a XX. század elején vette át munkájukat.

Az 1900-as évek elején megjelent a konkurencia, mert a Bajorországból Pestre költöző Meinhard család a mai Széchenyi Fürdő mögött egy jól jövedelmező sárkányvasutat nyitott, majd 1910-ben a Fővárostól engedélyt kapott egy mulató „kombinát” létesítésére. Az Angol Parkra keresztelt területen az igényesebb szórakozásra vágyók számára épült meg az Amerikai Magasvasút (Hullámvasút), a Sikló, az Elvarázsolt Kastély, a repülős körhinta. A fényesen berendezett és körülkerített Angol Park magas technikai színvonalú játékaival eltérítette a szórakozni vágyó tömeget az ütött-kopott, szegényesnek tűnő Vurstlitól, amely csakhamar hanyatlani kezdett. Ehhez hozzájárult az 1912-ben megnyíló Állatkert is, amely újabb látogatókat csalt el a klasszikus mulató helyektől.

Az I. világháború és az azt követő válság nehéz helyzetbe hozta a mutatványosokat. Megindultak a „Ki a városból!” turistamozgalmak, népszerűek lettek a szabadidős sportok, a kirándulások. A Vurstli nehéz időszakát élte: 1927-ben az Andrássy út tervezett meghosszabbítása és a Széchenyi fürdő építkezése miatt nagy területeken lebontották a bódékat, és kiköltöztették a mutatványosokat. A 30-as években átalakultak a szórakozási szokások is: az egykor jól menő Angol Parkban már nem volt közönsége a kecskelökésnek, a Zeppelin-bombázásnak, alig ültek fel a Hullámvasútra. Az emberek elunták a régi mókákat, az újdonságokkal pedig a hatóságok nem voltak elnézőek: a rendőrség például betiltotta a szoknyafelfújó szerkezetet.

1950 tavaszán az Angol Park Rt.-ből Vidám Park néven állami vállalatot hoztak lére, amelyhez hozzácsatolták az egykori Vurstlit is. Hatalmas átalakítások kezdődtek, az új világ szellemében a szórakozási kultúrát is átszervezték. Mintaként a moszkvai gyermekparadicsom, a Gorkij Park szolgált. (…)

A mai Vidám Park látogatói a centrifuga sebességére vágynak, száguldozni szeretnek, és olyan magasságokba kerülni, mint a madarak. Aki egy szép tavaszi napon kilátogat a Vidám Parkba, egy szupermodern mesevilágba toppan. A rendezett, parkosított területen az adrenalinszintet birizgáló berendezések sora mellett biztosan találkozik valami időszakos érdekességgel (most például egy élethű dinoszaurusz kiállítással), fesztivállal, rendezvénnyel. És ha egy kicsit figyel, megérezhet valamit a régi Vurstli és az egykori Angol Park hangulatából is.


31. feladat

Húzd alá a szövegben azt a szövegrészt, amely a Vurstli és az Angol Park közötti különbséget jellemzi!


32. feladat

Ki volt Tréfa János? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét! 

A A Vidám Park névadója.

B Az Angol Park alapítója.

C Az Ökördűlő csősze.

D Mutatványos a Vurstliban.


33. feladat

Melyik szóból ered a Vurstli elnevezés?


34. feladat

Milyen szerepet játszott a Rakpiac a Vidámpark történetében? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét! 

A Ott állították fel az első körhintákat.

B Ott adtak először bormérési jogokat.

C Onnan hozták az első óriáskereket.

D Onnan költözött át a legelső cirkusz.


35. feladat

Hogyan működtek az első körhinták? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét! 

A Emberek tolták.

B Gőzgép hajtotta.

C Benzinmotor hajtotta.

D Villanymotor hajtotta.


36. feladat

Milyen nemzetiségű volt az Angol Park alapítója? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét! 

A angol

B amerikai

C bajor

D magyar


37. feladat

Mikor hozták létre a mai Vidám Parkot? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét! 

A Az 1820-as években.

B Az 1910-es években.

C Az 1930-as években.

D Az 1950-es években.


38. feladat

Hasonlítsd össze a mai és a XIX. századi látogatók szórakozási szokásait!


39. feladat

Hol olvashatjuk ezt a szöveget? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét! 

A Egy Budapest történetéről szóló könyvben.

B A Vidám Park programfüzetében.

C Egy Vidám Parkban játszódó regényben.

D Egy látogató élménybeszámolójában.


40. feladat

Szerinted alkalmas ez a részlet arra, hogy felkeltse az olvasók érdeklődését? Válaszodat indokold!


41. feladat

Az alábbi mondatok közül melyik foglalja össze helyesen a cikk tartalmát? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét! 

A A cikk bemutatja a Budapesti Vidám Park legfontosabb látnivalóit.

B A cikk bemutatja a Városliget benépesülését az 1800-as években.

C A cikk bemutatja a Budapesti Vidám Park és két elődjének történetét.

D A cikk bemutatja, miért jobb a Vidám Park, mint két elődje.


Olvasd el az alábbi időjárás-előrejelzést, és válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre!


42. feladat

Mikor megy le a nap október 10-én?

 


43. feladat

Várhatóan mekkora lesz a legalacsonyabb hőmérséklet október 13-án? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét! 

A 14°C

B 13°C

C 8°C

D 2°C


44. feladat

Miért színezték szürkére a táblázat bizonyos oszlopait? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét! 

A Így jelölik a hűvösebb napokat.

B Így jelölik a csapadékos napokat.

C A különböző napok adatai ne folyjanak össze.

D A különböző hetek adatai ne folyjanak össze.


45. feladat

Az ábrán a számok mellett képi eszközökkel is szemléltetik a legmagasabb és legalacsonyabb napi hőmérsékletet. Nevezd meg ezt a két eszközt!

1. . . . . .

2. . . . . .


46. feladat

Az 1. ábra az október 10-én, a reggeli órákban mért budapesti adatokat tartalmazza. A táblázat és a szöveg segítségével foglald össze, milyen időjárási változások várhatók még aznap!


47. feladat

Melyik napon várható viharos erejű szél? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét! 

A Október 10-én, hétfőn.

B Október 11-én, kedden.

C Október 12-én, szerdán.

D Október 13-án, csütörtökön.


48. feladat

Hol várható csapadék október 11-én, kedden?


Az alábbiakban Békés Pál meseregényéből közlünk részleteket. Olvasd el a szöveget, és válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre!

Annyi mindent hallani a borzokról

1. Vannak, akik különösen ellenszenves, lusta, mogorva, harapós kedvű öreguraknak tartják a borzokat (mindig öreguraknak, mintha egy borznak nem kellene megszületnie, átesnie a pajkos gyermek- és lobbanékony ifjúkoron ahhoz, hogy később öregúr lehessen!). Mások ellenkezőleg, úgy vélik, a borz vidám pajtás, talpraesett mókamester, pompás vadászcimbora. Egy barátom erősen bizonygatta, hogy a borznak rémes szaga van, egyszerűen szólva kibírhatatlanul büdös. Ő csak tudja, mondta, nem egy borzzal hozta össze a balszerencse, mivel erdész. Egy másik barátom viszont esküdözött, hogy a borz a világ legtisztább állata, lakásában nyolc-tíz szellőzőcsatornát épít, állandóan takarít, és mindennap Vimmel súrolja föl a küszöböt. Ő csak tudja, mondta, nála vásárolnak, mivel háztartási- és illatszerbolt-vezető. Mint látható, a borzokat illetően sűrű a homály. Én is a legnagyobb bizonytalanságban éltem, míg egy napon meg nem ismerkedtem Szűcssebestyénnel. Addig ugyanis sosem láttam borzot.

2. Úgy kezdődött, hogy a Fehérlófia utcába költöztem. Amikor behurcolkodtam a földszint 5.-be, szusszantam egyet, és kiálltam az ajtóba, hogy ismerkedjek kissé új lakóhelyemmel. (...) Ahogy ott támasztom az ajtófélfát, valami kaparászást hallok a szomszédos földszint 4. felől. Úgy látszik, most megismerem a szomszédomat. (...)

Nyílt az ajtó, nyílt, nyílt, nyílt, még mindig nyílt, és egy borz lépett ki rajta. Persze az a kérdés, honnan tudtam, hogy borz, ha eddig még sosem láttam. Hát éppen onnan, hogy semmire sem hasonlított, amit eddig láttam. (...)

Szóval az én borzom, pontosabban a szomszédom borza kurta lábú sámlit állított a napra, leült, és süttetni kezdte kissé kopottas, szürke-fehér sávos bundáját. (...)

Egyszerre csak észrevett.

– Nocsak – dörmögte krákogósan, ahogyan a barátkozó kedvű öregurak szokták –, maga az új lakó?

Már az sem akármi, hogy egy borzzal hozott össze a sors a Fehérlófia utcában. De hogy szóba is áll velem!

– Bo-bo-bocsánat – hebegtem –, ön a szomszédom borza?

– Micsoda kérdés! Bóóórzasztó! Én nem a szomszédjáé vagyok, én vagyok a szomszédja! A magam borza vagyok. Nevem Szűcssebestyén. (...)

3. Azután csak üldögéltünk az udvaron egymás mellett, és hallgattunk. Végre összeszedtem a bátorságomat.

– Ne vegye rossz néven, kedves szomszéd, de annyi mindent hallani a borzokról.

Szűcssebestyén felnézett rám, mivel a sámlin ülve ugye jóval alacsonyabb volt nálam, de kissé lenézően nézett fel.

– Figyeljen csak – mondta, fölállt, beszuszogott a lakásába, és hamarosan egy pohár vízzel jött vissza. Letelepedett ismét a sámlijára, és lassanként iszogatni kezdte a vizet.

Nem értettem pontosan, mit akarhat. Délután volt már, a lakótársak hazafelé szállingóztak a munkából. Egyszerre egy piros labda gurult az udvarra, s nyomában egy pöttyös szoknyás kislány. A labda éppen Szűcssebestyén sámlija előtt állt meg.

– Jaj, de drága! – kiáltotta a kislány, és bocsánatkérően felkapta a labdát. – Milyen édesen iszik! A Szűcssebestyén bácsi a legaranyosabb borz az egész Fehérlófi a utcában! – mondta, és elszaladt.

Szűcssebestyén kihúzta magát, és ivott egy korty vizet.

Az emeletről hangos fapapucscsattogással ekkor ért le egy kerek kövér asszonyság. Már útközben harsányan pörölt:

– A harmadikon megint nincs víz! Mi van itt?! Ülök a kádban, de csak búg, szörcsög a csap! – Felénk pillantott, lélegzetet sem vett, úgy folytatta: – Nem is csodálom, hogy lenne víz fönt, ha idelent megisszák. Méghozzá ilyen nagy poharakkal! Szépen vagyunk, már a vizet is elisszák előlünk a borzok!

Szűcssebestyén bundája megremegett, összehúzta magát, azután nagyot kortyolt a pohárból.

Alig telt el néhány perc, és hazajött a másik szomszédom a földszint 6.-ba. Sovány volt, szakállas, és olyan szálkás szegény, mint egy halgerinc.

– Nicsak, az új lakó – jegyezte meg fanyarul, és a vizespohárra pillantott. – Látom, összebarátkoztak, körbejár az itóka. Én lótok-futok, gyomorbajosra dolgozom magam a lakosság érdekében, egy kortyot sem ihatok, más meg itthon lógatja a lábát és vedel, mint a gödény, pedig csak egy borz az illető! – Azzal bevágta maga mögött az ajtót.

Az első emeleten ablak nyílt, és egy szép, fehér bajusz fölött kerek pápaszem jelent meg a keretében.

– Elzártam a rádiót – mondta –, rémes hírek. Megbolondult a világ! De itt jó kinézni; örülök, hogy jó egészségben látom, kedves Szűcssebestyén. Az ember egészen megnyugszik a látványtól: egy borz napozik és iszogat a sámlin a leander alatt. Ez maga a béke.

Szűcssebestyén felhajtotta az utolsó korty vizet.

– Na mit szól hozzá – kérdezte –, most már tudja, miért hallani annyi mindent a borzokról?

4. Eltöprengtem. Egyben-másban azért mindenkinek lehet egy kis igaza, de a teljes igazságot még én sem ismerem, pedig állítom, hogy mióta Szűcssebestyént barátomnak mondhatom, széles e világon én tudok legtöbbet a borzokról. Hanem hogy milyenek a borzok? Én csak annyit mondhatok, hogy a borz se nem ilyen, se nem olyan, hanem ilyen is meg olyan is – mint maga az élet.


49. feladat

Milyenek a borzok a háztartási- és illatszerbolt-vezető szerint? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét! 

A mogorvák

B barátságosak

C talpraesettek

D tiszták


50. feladat

A ház melyik részén játszódik a történet?


51. feladat

Miért kezdett el hebegni az elbeszélő a borzzal való találkozáskor? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét! 

A Nagyon fáradt volt.

B Rendkívül meglepődött.

C Elöntötte a rémület.

D Nagyon megörült.


52. feladat

Hasonlítsd össze a kislány és az asszonyság viselkedését!


53. feladat

Milyennek látja a földszint 6.-os lakó Szűcssebestyént? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét! 

A hiúnak

B idegesnek

C lustának

D betegnek


54. feladat

Milyen hangnemben szól a földszint 6.-os lakó az elbeszélőhöz és Szűcssebestyénhez? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét! 

A fenyegetőzve

B tréfálkozva

C gúnyosan

D udvariasan


55. feladat

Melyik IGAZ, illetve melyik HAMIS az alábbi állítások közül?

Szűcssebestyén az elbeszélő új szomszédjának a borza volt. 

igaz

hamis

Szűcssebestyén a földszint 4. szám alatt lakott. 

igaz

hamis

Szűcssebestyén egy pohár vízzel kínálta meg az elbeszélőt. 

igaz

hamis

Szűcssebestyén az elbeszélőn kívül senkihez sem szólt az udvaron. 

igaz

hamis

Szűcssebestyén az utolsó csöppig kiitta a pohár vizet. 

igaz

hamis


56. feladat

Jelöld meg a helyes válasz betűjelét! A harmadik szövegrész alapján arról tudjuk meg a legtöbbet, hogy… 

A milyenek a borzok.

B milyen Szűcssebestyén.

C milyenek a ház lakói.

D milyen az elbeszélő.


57. feladat

Miben tér el az elbeszélő borzokról kialakult véleménye a többiekétől?


58. feladat

A szöveget négy részre osztottuk, majd alcímekkel láttuk el, amelyek összekeveredtek. Számozással állítsd helyes sorrendbe a bekezdéseket a címük alapján! 

. Ilyenek a borzok – egy szakértő szerint

. Mindenki mást mond a borzokról

. A kísérlet

. Egy nem mindennapi találkozás


59. feladat

Mi a történet célja? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét! 

A Felhívni a figyelmet a barátság fontosságára.

B Bemutatni az előítéletek kialakulását és működését.

C Megismertetni a borzok élőhelyével és életmódjával.

D Tanácsokkal ellátni azokat, akik kisállatot tartanak a lakásukban.


60. feladat

Milyen a szöveg stílusa? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét! 

A száraz, hivatalos

B mindennapos, pongyola

C szakszerű, tudományos

D választékos, kifejező


61. feladat

A szöveg egésze alapján foglald össze röviden, miért mond mindenki mást a borzokról!