szerda , 24 április 2024
Kezdőlap Képzés Nobel-díjasok kutatásai a BME fizikus-mérnök képzésén
Képzés

Nobel-díjasok kutatásai a BME fizikus-mérnök képzésén

105
bme fizikus képzés mérnök

Naponta születnek új találmányok és technológiák, amelyek a 21. század kihívásaira keresik a megoldást és villámgyorsan beépülnek a kiemelt egyetemek oktatásába.

2024-ben második fizikus-mérnök évfolyamát indítja a BME Természettudományi Kara, ahol az egyetem egykori hallgatói, Gábor Dénes és Krausz Ferenc munkája mellett számos más Nobel-díjas kutatás is megjelenik a tananyagban.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Magyarországon tavaly elsőként indított fizikus-mérnök képzést 75 diákkal. Az első évfolyam diákjai közül hat hallgató megnyerte a Nemzeti Kiválóság Ösztöndíjat, amivel azokat a hallgatókat támogatják, akik a felsőoktatási intézményben eredményes kutatási és alkotói tevékenységet folytatnak. A szak a dinamikusan fejlődő tudományterületekre fókuszál, mint a nano-, kvantum- és nukleáris technológia, fenntartható energetika, anyag- és adattudomány, mesterséges intelligencia, illetve az optika és fotonika. Az idén 10 éves Nobel-díjas kísérletek középiskolásoknak szakkör tagjai Krausz Ferenc egykori laboratóriumában kísérletezhetnek. A Nobel-díj kutatási témájához szorosan kapcsolódva femtoszekundumos lézert próbálhatnak ki a diákok, ezen kívül két új foglalkozás keretében megismerkedhetnek az MRI működésével és a Michelson-féle interferométerrel.

bme oktatás mérnök fizikus

Az egyetem diákjai viszont nem csak a tananyagban találkozhatnak Nobel-díjasokkal. Korábban Karikó Katalin, és a grafén kutatásában elért eredményeiért elismert Sir Konsztantyin Szergejevics Novoszelov, a Manchesteri Egyetem professzora is tartott már előadást a BME-n. Az oktatók közül Hetényi Balázs az idei kémiai Nobel-díjas Louis E. Brusszal írt közös tanulmányt, illetve Zaránd Gergely egyetemi tanár a tavalyi fizikai Nobel-díjas Alain Aspecttel jelentetett meg közös tudományos cikket. Olyan fiatal kolléga is van, aki a doktori munkája után egy Nobel-díjas angliai laboratóriumában dolgozott. A fizikus-mérnök képzés fókuszterületei is számos olyan témát ölelnek fel, amelyek szorosan kapcsolódnak Nobel-díjjal jutalmazott kutatás-fejlesztéshez: a hallgatók egy Európai Uniós ERC kiválósági pályázathoz kapcsolódva foglalkozhatnak a grafén kutatását kiterjesztő kétdimenziós elektronikai fejlesztésekkel, a Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium keretében pedig a tavalyi, kvantuminformatikai fejlesztésekért kiosztott Nobel-díj témájában lehet kutatásokat végezni.

„A 21. században megjelenő kihívásokra olyan innovatív technológiák jelentik a megoldást, mint a nanotechnológia, kvantumtechnológia, a nukleáris technológia, a már számos területen ismert és alkalmazott mesterséges intelligencia, illetve az anyagtudomány. Képzésünk éppen ezekhez a tudományterületekhez ad elengedhetetlen, piacképes technológiai és természettudományos szaktudást”

– emelte ki Koppa Pál, a BME Atomfizika Tanszékének vezetője.

A BME angol nyelvű fizikus-mérnök képzésén Nobel-díjas területeken élenjáró, nemzetközi, kutatás-fejlesztéssel foglalkozó cégekkel is összekapcsolják a diákokat. Több specializáció közül lehet választani úgy, mint a nukleáris technológiák és fenntartható energetika, a természettudományos adatelemzés, illetve a nanotechnológia és kvantumalkalmazások. Utóbbi tudományterületet az elsőéves hallgatók közel fele jelöli meg specializációként. A nanotechnológiának köszönhető többek között, hogy ma már GPS segíti a navigációt, és szuperszámítógépek biztosítják a megbízható kommunikációt. Az elmúlt években ezeken a területeken több fizikai Nobel-díjat is kiosztottak.

A fizikus-mérnökök képzésében a „Nobel-díjas fizika a laboratóriumi gyakorlatban” kurzus keretében hologramkészítéssel, szupravezetőkkel és nanovezetékekkel is foglalkoznak a diákok, illetve a BME tanreaktorával és a Semilab félvezetőtechnológiai tisztaterével is megismerkedhetnek. A Nobel-díjas felfedezések és a legmodernebb ipari fejlesztések a későbbiek során is fontos szerepet töltenek be, hiszen a Bosch modern szenzoraira vagy a Semilab félvezetőipari karakterizáló berendezéseire is épülnek laborgyakorlatok.

További információ:


Irányt mutatunk a világban – További friss híreket talál az eMentor.hu főoldalán! Kövesse a technológiai híreket és csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Kapcsolódó cikkek

Ingyenes digitális platform segít a tanároknak és diákoknak az érettségire való felkészülésben

A CEU Határtalan Tudás előadássorozatán részt vett kiváló magyar tudósok előadásaiból tanulhatnak...

Lányoknak szóló informatikai pályaorientációs nap

Informatikai pályaorientációs napon segítik női szakértők az iskolás lányok elhelyezkedését Lányoknak szóló...

Dr. Karikó Katalinról nevezte el egyik tantermét a Semmelweis Egyetem

A Nobel-díjas dr. Karikó Katalin nevét viseli a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi...

Két új szakot indít az International Business School

Nem csak a diákok érdeklődésére, hanem a diplomás munkavállalókat foglalkoztató piaci igényekre...